Egy ideje azért már a saját kis külön életemet élem,de nálunk az a szokás,hogy a vasárnap a családoké.Így a főzés alól is mentesülök :D Szerencsére Anya modern,nyitott,elfogadó Nő,gasztronómia területén is.Így amikor kiderült a cöliákia,és megbeszéltük,hogy nekem innentől hogy és merre és mit,nem esett kétségbe egyikünk sem.Nekem mindig külön elkészíti az ételeket,ahogy azt kell!Külön olaj,külön főzővíz,külön szedő stb.Sőt olykor a rántott husit csak GM panírban forgatja meg,tehát ők is azt eszik,amit én.S mégis ízlik Mindenkinek!Anya imádja az új dolgokat,az új ízeket,gyakran viszek nekik a sütijeimből,kenyérből stb.S egyáltalán nem esik nehezére külön is elkészíteni azt a pár darab husit,vagy köretet!Sokszor meséli lelkesen,hogy mikre bukkan a boltban,veszi nekem az Abonettet, a pufirizst,lisztet.Újítgat,kísérletezik.Azt hiszem,ezt Tőle örököltem!S nem győzök elég hálás lenni Neki ezért!!!
Miért olyan érdekes ez?Mert tudom,hogy mindannyian álltunk már szemben nem megértő,intoleráns,csőlátású emberekkel,akik azt gondolják,ez max.csak egy hobbi.Senkitől nem várom el,hogy az alapműveltségéhez tartozzon a gluténérzékenység,mint fogalom.DE!!!Ha én felvilágosítom,megmutatom,elmagyarázom,s bevonom ebbe,akkor már tud róla!Nem mondhatja,hogy felkészületlenül érte a dolog,vagy hogy nem érti.Pedig sajnos hallottam,olvastam róla jónéhányszor,hogy a család,barátok,barát-barátnő,feleség-férj,nagyszülők,anyós-após,szomszéd,boltos,pincér...napestig sorolhatnám...nem értette meg,nem fogadták el,nem voltak hajlandóak partnerek lenni ebben.Csak kínálgatták azt a rántott húst,hogy "Egy kicsitől még nem lesz bajod",vagy "Szedd le a panírt,úgy megeheted".Vagy hogy " Akkor ne edd meg a tésztát a levesből,csak a levét..."
Hogy ez egy divatbetegség,hogy el van túlozva stb.Pedig el kell fogadni,hogy zéró tolerancia van!!!De erről majd egy másik posztban!
Most csak örülök annak,hogy újra ehettem gluténmentes húslevest :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése